Napló Szeretteimnek

add nekem Uram
a fekete sóhaját a Földnek
hogy gyöngyszemekké olvasszam benne
a cseppekben keringő bánatot

ma elmaradt a Mária-búcsú
mert a Szűzanya könnyeket adott az égnek
és felázott a forráshoz vezető keskeny út
hallottad
olyan furcsán harangoztak délben
nem volt ez haragos
és nem volt szomorú
csak a lelkemet égette a kongás
- valami fontos nincs közöttünk mégsem
no nem baj majd délután a templomban
Váralján imádkozunk
- ott gyorsabban száll fel az ének

már alszik a nyár
de még zöldek a lombok
s ha felbukkan itt-ott
egy-egy vörös levélke
nem tudni róla
hogy búcsúzni készül
vagy vágyik a fényre

mostanában egyre gyakrabban érzem
hogy a gondolatok elhalkulnak bennem
nagy zajjal törnek elő a szavak
a fejemben
de aztán ugyanolyan hirtelen
ahogyan jöttek
a semmibe szaladnak
így aztán
rím-rongyok röpködnek körülöttem
reggelente
és én magamra venném őket
hidd el
de attól félek
hogyha meglátják a szakadt ruhámat
akkor kikacagnak

rakj Uram
még több mézesmadzagot
kenyérre és vérre
már úgyis eltévedtünk
végleg
a gyónásunk csak propoliszos morgás
mert lidérces
ha a szeretet nincs a tettekben mérve
és a kihűlt fekhelyekre ér el az áldás

szerdánként szörnyek születnek
ajtónyikorgásokból bújnak elő
és meztelenre korbácsolják a népet
nincs túl sok dolguk
mert egyre kevesebb földlakó
öltözteti ünneplőbe a lelkét
és ha jól megnézed
akkor te is láthatod
hogy akik a Holdra mennek
már azok sem csodát
hanem wifit keresnek

tegnap előtt még esett
aztán tegnap délben aranyló parazsak
szökkentek a légbe
és ma reggel is ezerszínű ragyogással
ébredt fel a Nap
  - az idő mindig változik
az emberek
kegyetlensége
és
az emberek
nagylelkűsége
évezredeken át
ugyanaz
- változatlanul
ugyanaz

amikor a nővéremtől egyszer megkérdeztem
hogy milyenek a verseim
azt mondta
olyanok mint egy rossz álom
- a rossz álmokat nem szeretjük
pedig mindennek megvan a maga haszna
a nagyon rossz álmoknak például az
hogy nagyon jó felébredni belőlük

a szívemből szólt
egy ócska dallam
s maradtam fényben
én az angyal

tényleg szörnyű lehet
hogy csak ilyen közhelyeket
tudok adni neked
de
gondold végig
velem tartottál-e
egészen idáig

sziklákon élek
a föld marasztal
... Üdvözlégy Mária
telj malaszttal
a szívedhez szól
egy ócska dallam
s ím előtted állok
én az angyal






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-09-21 19:10:31
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-21 19:10:31