törött szárnyú vasmadárként
törött szárnyú vasmadárként
a valaha meg a most
és egy kicsit a lészen
na meg a tettre készen
ziháló mindjárt: vagy
a csüggedt akkoriban,
és a gyanakvó mi van
az elsejlő régmúlttal
együtt a ha izgalmas
vállára dőlve avas
ízű talánt majszolva
lassan a csalfa, léha pillanat
is nagy órákba dörgölt
sohákkal kis megpörkölt
majdnem kávét lefetyelve,
na meg a persze és a nem,
a lehet, a később, az igen,
a még megeshet, a kizárt,
nézve a bőrön átszitáló fényt.
ők most mindannyian
törött szárnyú vasmadárként
origómba hullanak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-10-07 23:36:51
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-07 23:36:51
