Próbálkozz te

Te vagy mindig a mindenségem,
beláthatatlan, földön, égen,
gondjaim közt egy pont a körben,
kereslek áldottan, gyötörten,

kereslek, mindenható isten,
kezem nyomát a zárkilincsen,
megbomlok, hogyha megtalállak,
apró angyalok trombitálnak.

Nem merek sohasem pihenni,
próbálkozom, valamennyi
alkalmatlan a maradásra,
munkára, harcra, elmúlásra,

mindenre, ami emlékeztet
arra, hogy milyen volt a kezdet,
hogy lett az ablakom bezárva,
csakis egyetlen éjszakára,

éppen arra az egyetlenre,
amikor szerda jött a keddre,
olyan igazi hétköznap volt,
mint mindig, nyitva volt a mennybolt,

lehetett ki-be, jönni, menni,
minden előtt egymást szeretni,
nem sikerült, én nem talállak,
próbálkozz te, én várva-várlak!

2014. december 31.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-12-31 05:58:01
Utolsó módosítás ideje: 2014-12-31 05:59:14