Tisztelt bíró úr....

A kutyát nem loptam.
Magától jött velem,
érezte tán a pörkölt szagát nadrágszáramon.
Ahogy a bolt felé tartottam pálinkáért,
egyszer csak éreztem nedves orrát a kézfejemen.
Olyan érzés volt, mint mikor gyerekkoromban
anyám szájon csókolt.
Mért kellett a pálinka?
Zsíros volt a pörkölt. Úgy szeretik a rokonok.
Jó zsírosan esznek, hogy csorogjon
a szájukról a zsír,
legyen zsíros az életük is,
legyenek szerencsések,
adja Isten!
Jól belaktam náluk, rég nem ettem,
megfeküdte volna a gyomrom, ha nem iszok.
A kutya leült a bolt ajtajába,
várt míg kijöttem.
Nem volt pénzem a pálinkára,
mondtam is a boltosnak,
drága testvérem, csak egy kortynyit aggyál,
rágom ki a szívedet.
Nem adott. Piros volt a vére.
A kutya nyalta le a kezemről.
Olyan érzés volt, mint mikor
gyerekkoromban anyám szájon csókolt.
Tisztelt bíró úr,
elvállalok mindent, a kést is,
de tessék elhinni, nyalom az életit,
a kutyát nem loptam.
Magától jött velem.  






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Tartozásaim gyűlnek (Balassagyarmat, 2015)
Kiadó: Magamura Könyvkiadó
Feltöltés ideje: 2015-11-30 12:33:42
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-30 12:33:42