Virágzó fák alatt...

Virágzó fák alatt…

Virágzó fák alatt,
rendelőbe menet,
torkomban recék,
állandó,maró refluxok.
Tavasszal,
virágzó fák alatt,
doktornőhöz megyek.
Biológiai tény:
krónikus betegségem.
Háromhavonta megfigyelésen.
Lábamban furcsa rezgés,
mintha áramot vezettek  
volna bele.
Vénám nem patak,
nem buzgó folyam,
beszűkült, rezgő
drót.
A doktornő megértést,
jóindulatot színlel,
mosolya mögött nincs remény.
Soha nem veszt
el a józanságát.
Mindig a legjobbat mutatja.
Magából?
Nem itt a legrosszabb. –mondja.
Hanem ott, ahol
a döcögő, fájdalomtól
ordító ízületi betegek
és az unalomtól
  az előszobában ötszáznegyvenhétszer
le-föl járó
Altzheimer-kóros
kandidátus- fizikus
slágereket dúdol.
Felvillan ifjúkori találmánya,
a protongyorsító fénye
Álmában,
virágzó fák alatt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Literatúri Irodalmi és Művészeti Magazin , 2016 május
Feltöltés ideje: 2016-05-24 13:26:09
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-24 13:26:09