A prédikátor ()

Mintha aranykupola alatt roskadozna
a kényszerpályára állított ember.
Mellén súlyos az arany mellvért –
Isten ruházta rá, hogy kiragyogjon
a tömegből, mikor beszél. A kardja is aranyból
van – a szájában hordja, nem az oldalán.
Hangja remeg, mikor megszólal, de beszéde
vas és réz – nehezen talál értő fülekre.
Körötte az erdők mezők is aranylanak.
Minden tudását össze kell szednie egyetlen
Igéért, mely aranyalma ezüst tálcán.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-11 03:33:14
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-11 03:36:18