Ősz Budán (új)
Ősz megint. Színt váltanak a lombok,
Tesztelik a fák az új ruhát.
Villamossal, át a Margit-hídon,
Zötykölődve érjük el Budát.
A Duna csak folyik egykedvűen.
Lassú este szürkülete von
Óbuda felől homályt tükrére.
Ringanak a kikötött hajók.
Tudat alkot: ablakon kinézve:
Margitsziget. A tölgyek alatt
Arany János Őszikéit írja.
Áll a tér, illan a pillanat.
Északnak aquincumi romok.
Kétezer évet sodor a szél.
Parlamenttől le a Várhegy-lábig
Lánchídon kigyúl a fényfüzér.
Tömegmozgás ezer változatban,
Színes filmjét vetíti a csend.
Szeme szivacsként issza a látványt,
Akinek az élet mást jelent.
Házak között gyorsítottat játszik
A közellét. Izgalmak fokán
Nem gondolunk a végállomásig!
Egyelőre átszállunk Budán.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-09-27 17:59:33
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-27 17:59:33
