Végül is...

Világnézeteink választanak el bennünket egymástól.
Egy bolygón elférünk,
de egy szellemi platformon már nem.
Jó lenne végre,
egy közös nyelv.

Földtől elrugaszkodott e gondolat?

Égi gyökereim, a próba-elfordítással,
kitépik frissen nőtt hajszál-gyökereimet a földiből,
s ez most fáj.

Persze, amikor az égi keresi a talajt,
amiben gyökeret verhet,
legfeljebb azt mondja,
amit a sündisznó,
mikor leszáll a ruhakeféről:
Hm, tévedtem.

Ruhakefének érzem magam.
Annak pedig, egy szava sem lehet(ne).





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-01-28 01:41:36
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-01 18:16:34