Etűd fényre, árnyra
Hervadozik a sok virág,
a fényt hiába issza,
árny nélkül a szomjas világ
földbe vágyik vissza.
Árnyat loptam, aköré meg
sziporkát az égről,
sötét éjjel húztam kézzel
ezüstcsíkot fényből.
Beleszőttem fény fonalát
árnyék köntösébe,
betakartam napkoronát
szellő tenyerébe.
Csokrot csentem holdudvarból,
mit sarlóval vágtam,
szalagot rá szivárványból
varázsolt a vágyam.
Friss harmattal terítettem
az egész világot,
hadd szórja szét minden cseppel
az én boldogságom.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-09-27 20:11:09
Utolsó módosítás ideje: 2021-09-28 07:55:49
