Értelme a szónak...

valamikor még számolgattad
miből mennyid van
ha kevesed volt
szomorúság töltött el
arra gondoltál akkor
hogy veled van a baj
hited viszonzásául azt vártad
hogy javaid szaporodjanak

javaid észrevétlenül szaporodtak
az elmúlt évek során
(talán ez az észrevétlenség
maga az isteni ajándék)
és lám eljött az idő
amikortól nincs üres pénztárcád
gyerekeidet is becsülettel felnevelted
és már nem csábít semmi

most amikor már nem számolod javaidat
(jó részüket szétosztottad)
és nem csábít már semmi megszerezhető
néha ugyanazt a szomorúságot érzed
türelmetlen vagy
(pedig most már aztán igazán van időd)
szeretnéd látni eddigi kitartásod
végső értelmét vagy értelmetlenségét

*

azt mondja az egyik barátom
(aki helyettem verset küldött be egy lapba
s az a napokban meg is jelent)
hogy ha sikeres akarok lenni
akkor olvassak sokat s tanuljak
csak így lehet belőlem költő
és érhetek el valamit az irodalom berkeiben
mondja ezt NEKEM
aki néhány hónapja betöltöttem
a sokat jelentő 58-at
mondja ezt NEKEM
aki tizennégy éves koromra
elolvastam a szülőfalum könyvtárában
található könyvek jó részét
akinek a hetvenes évek végén
a nyírségi nagy szegénységben
több mint háromszáz saját könyvem volt
mondja ezt NEKEM
aki elrontottam a szemem
az évek során a rengeteg olvasással
aki most is folyamatosan könyvekre költöm
pénzem egy részét
akinek elektronikus könyvtárában
tízezernyi kötet lapul bitek formájában
akinek a szobáiban több ezer kötet porosodik
mert már szinte mindet elolvastam
többször is oda-vissza

tudjátok mi a baj velem?
a könyvek megtanítottak
az önálló gondolkodásra
s a szüleimtől megtanultam
hogy ha valami rosszat látok
körülöttem azt mondjam is ki
vagy írjam le

58 évesen az ember
már nem lesz forradalmár
58 évesen az ember
sokáig forgatja az ételt a szájban
mert már megtanulta élvezni az ízeket
58 évesen az ember
már nem akarja megváltani a világot
mert rég rájött ő is csak egy
aki megváltásra vár
58 évesen az ember
nem sajnálja a
soha el nem olvasott könyveket
mert megtanulta jól
a csillagokat sem tudja
megszámolni sohasem

*

kacatok közt kutatsz újrafestett régiségek
(mindegyikből giccs lesz így de ezt az eladó nem tudja)
és frissen eldobott újdonságok adják a választékot
választékos vagy
a könyvhalomból azonnal
kiszúrod Szent Orpheus breviáriumának két kötetét
persze a harmadik kötet sehol azt még fel kell kutatnod
ebben a földi Seolban időd van nem búsulsz
szembe jönnek mindig azok a tárgyak-dolgok amik neked fontosak
(a többit meg szard le mondaná jóbarátod
aki csakis a javadat akarta míg el nem dobott mint
egy kajlafülü kopott szatyrot)
aztán az egyik sarokban
(mindig sarokba állítják a jókat nem vetted még észre?)
rápislantasz arra amiért ide evett a fene
erre a lepukkadt lomtelepre
Jézust látod bele a képbe de lehetne egy eunuh is akár
neme megállapíthatatlan szinte biztos vagy benne
hogy templomból lopott és egy régi mester keze nyomát
viseli magán a vászon a kerete mindenesetre nagyon régi
(van olyan művész barátod aki megőrülne érte
mert friss képeit csakis ilyen régi vacakokba csomagolja)
óvatosan kérdezel rá az árra ne lássa az eladó hogy érdekel
odébb csoszogsz tőle és úgy teszel mintha az a
kibelezett szejko érdekelne de már te is tudod
érte jöttél mennyi ez a kép kérdezed és mit tud róla
egy ismerősömmel bartereztem mondja úgy került hozzám
tizenöt az ára (bezzeg a hármat sem érő
rozsdás varrógépért húszat kér)
most itt állsz még nem tudod milyen gazdag lettél
birtokodba került néhány tárgy
amik másoknak semmit sem jelentenek
s ha „elmész” nem tudod mi lesz a sorsuk
azt hiszed hogy néhány percre
megmentettél valamit az örökkévalóságnak

*

ezer év sem volt elég
hogy levessük álarcunkat
s meglássuk végre
a fény vagy amit annak hittünk
csak egy pisla gyertya volt csupán
és nem „az a szép fényes Nap”

ezer év sem volt elég
hogy észrevegyük eltévedtünk
emberek s a visszautat mi
magunk robbantottuk
fel önmagunk után
így csak az előre van: hejjjj

ezer év sem volt elég
hogy megszeressük a "mást"
pedig ősi népünk már
rég a föld alatt porlad
házaikban "idegenként" élünk
s mi szülünk nekik magyarokat

ezer év sem volt elég
ahhoz hogy észrevegyük
a királyunk is meztelenül áll
az Isten elé akár csak mi
hogy észrevegyük a haza
egyenlő részben szétosztatott

ezer év sem volt elég
hogy megtanuljuk felemelni
a fejünket s elfogadni a jövőt
hogy megtanuljuk elfogadni
a jelent és a múltat
mert bűnhődtünk már eleget

ezer év sem volt elég
hogy ne bamba bárgyú arccal
bámuljunk tarka délibábokat
hogy ne tessen a kivilágított
Parlament addig míg mások
falatnyi kenyérért alázkodnak

ezer év sem volt elég
hogy észrevegyük:
nincs értelme a szónak
az értelemnek a szellemnek
ebben a hazában ebben a
hazának nevezett országban...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2022-07-12 14:34:46
Utolsó módosítás ideje: 2022-07-12 14:36:07