Nemzeti invázió
Józsi bá felvett még egy pulóvert. November vége volt, takarékoskodni kellett a gázzal, nehogy meghaladják az éves, kedvezményes limitet, elég lesz a tizennyolc fok, éjszakára lemehet akár tizenhétre is, legfeljebb dupla takarót terítenek magukra. Ezerhétszázhuszonkilenc köbméter, ebben mérték a boldogságot. Józsi bá fázott, de ezt nem vallotta be a feleségének, Editkének, főleg azután nem, hogy megtudta, szomszédja egyáltalán nem fűt és azt állítja, melege van. Csengettek. Mindketten összerezzentek. Az villany éves leolvasásának ideje még nem jött el, a vízórát szeptemberben cserélték, a szemétszállítók lehetnek esetleg, hogy nem szelektáltak megfelelően vagy az önkormányzat, azok is mindig kitalálnak valamit.
Ismeretlen férfi állt az ajtóban, Robotka Mihály, mutatkozott be. Ilyen nevű ember biztosan nem lakott a faluban. Editkéék beengedték, és hellyel kínálták az idegent. A MUKK-tól érkeztem, folytatta Mihály. Magyar UFÓ Közvetítő Központ, magyarázta, amikor látta, hogy a két öreg értetlenül bámul rá. Biztosan tetszettek értesülni a híradóból a 3I/ATLAS csillagközi objektumról és arról, hogy megkezdődött a bolygónk megszállása. Magyarországnak is kötelező kvótát írtak elő, ezért vagyok most itt. Nem arról volt szó, hogy nem engedünk be migránsokat, vágott közbe idegesen Editke. Ezt most sajnos nem tudjuk megúszni, csókolom, túl sokan vannak. Hány négyzetméter is az ingatlanuk, vette elő Mihály az aktatáskájából a tabletet. Az önök ingatlana meghaladja a huszonnyolc négyzetmétert, tehát alkalmas az űrlények tárolására. A legtöbb magyar háztartásban lesz UFÓ, kalkulációim alapján önöknél három kicsi szürke vagy egy nagy, de az utóbbi egy teljes emeletet foglal, nem is biztos, hogy bírná a födém maguknál. Ezt hogy képzelik, ne szórakozzanak velem, horkant fel Józsi bá. Hová rakom őket? Nem kell aggodalmaskodni, kis helyen is elférnek, ha ügyesen kialakítják a kuckójukat, észre sem fogják venni őket, legfeljebb a szagelszívásról kell majd gondoskodni, illetve az űrhajóról. Milyen szagelszívás? Büdösek sajnos, egészen pontosan csatorna szaguk van. Az űrhajó részére azonban gondoskodni kell garázsról. Ugye ki tudnak állni a kocsijukkal a ház elé? Amennyiben nem, a többi, ezzel járó költség mellett meg kell majd fizetniük a környezetterhelési díjat. Milyen költségek? Editke úgy érezte, rosszul lesz. A magyar rendszámtáblás űrjárművek után minden év első munkanapján nyilvántartott üzemben tartónak be kell fizetnie a Kozmikus Háttérsugárzási Adót, illetve a Szuborbitális Repülési Pótadót. Az UFÓ-k után Űrlényforgalmi Adó és Űrrendészeti Hozzájárulás kerül levonásra havonta, ezek összege csökkenthető, amennyiben harminc nappal előre bejelentik igényüket az Országos Űrrendészeti Főigazgatóság ügyfélportálján. Kaptak már ügyfélszámot? Nem hinném, felelte Józsi bá, én nem emlkészem ilyenre. Akkor beírom a három kicsi űrlényt, itt tessék aláírni, Józsi bá, és hétfőn mehetnek is a HÜLE-be, a Helyi Űrlény Elosztóba, ott megkapják a pontos instrukciókat. Editke az idegtől remegve vette át a digitális tollat.
Legalább dolgoznak, kérdezte Józsi bá. Az ő kultúrájuk más, fejlettebb, nincs szükségük munkára. A trógerek, sóhajtotta Editke. Mit esznek? Az fajtól függ, felelte Mihály, a kis szürkék nagyon szeretik a norvég lazacot, de ne tessék aggódni, könnyen rá lehet őket szoktatni az afrikai harcsafilére. A pálinkát isszák? Kérdezzék meg tőlük telepátiával, ha gondolják, de az önök helyében nem kísérleteznék ilyesmivel, elég sok cifra dolgot hallottam már. Na viszontlátásra, kiskezitcsókolom!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-10-15 10:46:50
Utolsó módosítás ideje: 2025-10-15 10:46:50
