mikor Nagyanyám a tálamra tette
a három kis darabka egyikét
én visítva toltam el kezét
füstös és rossz ízű - mondtam
a paprikás krumplimon
látni sem bírom
tudom a szegénység
nem pont ilyen
hisz' volt hitünk és
mindig volt kenyér
de azt hiszem később
már azért nem ettem
hogy Papának maradjon
hogy azt higgye
jutott elég