Symposium

hétvégén hivatalos vagyok egy symposiumra
ilyenkor már előre készítem a testem
a várhatóan hatalmas mennyiségű ital
elfogyasztására fájdalommentes feldolgozására

már előző nap nem veszem be az aznapra írt
gyógyszereimet össze ne zavarjam netán
a symposiumon annyira szükséges és
elhagyhatatlan szellemi sziporkázás képességét

mondhatni jó symposium-alany vagyok inni is
gondolkodni is szeretek és tudok ezt
nem én mondom mások mondják
akikkel már sok symposiumon élvezkedtünk

maga a helyszín egy tanya lesz barátaink által
felépített fészek csodás élőhely és
gazdag állatvilággal rendelkező
dombok közötti piciny kis sziget talán a békéé

a hajnali derengésben szarvasok járják útjukat
vaddisznók rókák és őzek járnak
a bokrok alatt a gazda csirkéi kárálnak
egy kicsit s alszanak tovább megszokták már

nappal a domboldal muflonbébik bégetésétől
hangos az ember még a juhászt is
keresni kezdi a szép nyáj hű őrzőjét
de csak az Isten az aki vigyáz rájuk s mindenekre

ez csak a háttér mit eddig leírtam képzelhetik
milyen az a symposium amin méltó
társak az ital lélekemelő hatására
elméjük mélységes bugyraiból életre hívják

fontos és legkedvesebb gondolataikat érzéseiket
nos ilyen symposium vár rám és
vigasztal az a tudat akár egy gyereket
hogy már csak kettőt kell aludni s a vágyam teljesül






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-01-04 14:01:09
Utolsó módosítás ideje: 2026-01-04 14:01:09