Preventív
Misi egy csudabogár volt. Már úgy született. Még most - ötvenévesen - is az látszik rajta. Pár szál haj, némi fog, és mosoly. A vezetékneve is rászabott volt. Csak néha lógott ki belőle, ha kolléganője s egyben temperamentumos riválisa feldühítette. Olyankor nem volt mosolygó. Csak kapkodott levegő után, ami nem volt feltűnő, hiszen a munkája a levegőtisztaság védelme volt. Ez adott nap, mint nap okot és lehetőséget, hogy ráönthesse, vagy jobban mondva zúdíthassa annak nyakába egy szuszra az összes ötletét, aki éppen kéznél volt. Ezekben az agyszüleményekben többnyire volt ráció, de útközben valahol mindig elveszett.
Egyszóval sem külsejében sem talentumát tekintve nem villant ki más csendesen ügyködő mérnök kollégái közül. Mégis a hiányzónak látszó - de lehet csak jól palástolt - vonzó külső ellenére valahogy megkülönböztetett figyelmet csikart ki környezetéből.
Mert vannak ugyebár a kigyúrt, jó testű, néha még értelemmel is kellőképpen megtámogatott férfiak…és vannak, akik se azzal se ezzel nem bírnak. Misi előbbivel nem, de utóbbival bőven rendelkezett.
Volt gógyija, ha az izmairól ugyanezt nem is mondhattuk el. És voltak nők - szép számmal - akik épp ebben a párosításban láttak, és találtak valami izgatót.
Azért a legjobban Misi járt, hiszen mind - és gyakran egyszerre többen is - őt izgatták. A gond csak az volt, hogy mint minden zseni, ő is vészesen szórakozott volt. A névmemóriája egyenesen csapnivaló. Kolléganőjeként nap, mint nap fültanúja voltam telefonos csevejeinek, amit természetesen nejével és tucatnyi barátnőivel folytatott. A hívásokat persze hogy a nők kezdeményezték.
Misi pedig fülig érő szájjal nyomta a gyengébb nem érzékeny füleit is pirosító dumát.
Egyszer - az aznapi sokadik szerelmetes telefoncsevej után - nem bírtam már megállni, és rákérdeztem:
- Mondd Misi, nem félsz, hogy elszólod magad? Még sosem szólítottad a nejedet valamelyik barátnőd nevén, vagy fordítva?
Misi nevéhez méltóan hatalmas szmájli-szájjal kérdezett vissza:
- Hallottad már valaha is, hogy bármelyiküket a nevén szólítottam?
Csak egyszer cseréltem fel az egyik barátnőm nevével a feleségemét.
Azóta mindegyiket úgy üdvözlöm, hogy: Helló, Kedves...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-02-24 19:41:00
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-24 19:53:24
