nem szólít
nem marad arc
csak az a mozgás,
ahogy a víz elhagyja a követ
magam körül
apró törmelékek
ár vitte kavicsok
élesre csiszolt
repedések hangja
megszólalok
mintha valaki más esne szét
a föld
egy elhagyott mondat
kiszáradt rétegek
a napok alatt
nem hiányzik semmi
csak ami megtartana
összerogyás közben
még tart a forma
mint amikor a tűz
nem kialszik
csak nem talál több anyagot
parázs marad
ami nem kér vissza semmit
és amit a szél
nem szólít nevén
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-05-04 16:59:33
Utolsó módosítás ideje: 2026-05-04 16:59:33
