Egy regény margójára*

Elviselhetetlenül könnyű.
Elviselhetően nehéz.
Szánalomtól mentesen szörnyű.
Seb, melyről lehullott a géz.
Így aztán jól ki lett takarva.
Már messziről érzed, bűzlik.
Lóg, mint szőrös anyján a majma.
És sír, ha aludni küldik.
Megismerik. Ő is megismer.
Maga számára etalon.
Narkisszoszi tükör. Öninger.
Hagyj, ha Beethovent hallgatom!
Örök visszatérés a mába.
Vissza, vissza a jövőbe.
Elviselhetetlenül könnyű.
Mert múlt: az marad örökre.

*Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-05-19 21:17:02
Utolsó módosítás ideje: 2026-05-19 21:17:02