A csend után

Csendet kérek! Kérte az agy.

Néhány belsőség egymás szavába vágva igyekezett túlharsogni a másikat, a többség most is némán figyelt.

Mi legyen a zsírmiriggyel?

Hogyhogy mi? Kiáltott a máj. Szinte egyidős velünk, a test része már évek óta.

Na, oké, halkította hangját az agy, de most kiderült, hogy elrákosodott, és rossz sejteket pumpál a testbe.

Akkor is jogai vannak! Replikázott a máj. Különben sem vagy alkalmas a feladatodra. Az utóbbi időben folyamatosan elbambulsz, itt se vagy! Átfestetted a hajat erre az undorító színre! A régi hajszínt követeljük vissza!

Ti mind a négyen? Tényleg a hajszín a legnagyobb probléma? kérdezte az agy.

Segélykérőn nézett a többi belsőségre. Csak zavart és lesütött tekintetek voltak a válaszok, néhány szerv a közvetlen szomszédjával sutyorgott, senki nem akart epében fürdeni.

A szabadság nevében követelem, hogy senki se merje piszkálni a zsírmirigyet! visította hisztérikusan a máj.

A prosector felnézett a medikusokra.

Érdekes. A zsírmirigy eltávolítását megkezdték, de nem fejezték be.

Egy pillanatig lapozta a jegyzőkönyvet.

Kiterjedt áttétek.

Tovább, kollégák, tovább.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-06-01 17:45:36
Utolsó módosítás ideje: 2026-06-01 19:58:45