(SÚJT AZ ÁTOK!)
...avagy,
JÓ ESTÉT ELVTÁRSAK!

             - zendült fel az ismeretlen hang a körletben. Hajnali 3 óra volt. Egy alacsony, nagy bajuszú
tiszt, szigorú tekintettel vizslatta az éjfél körül megérkezett újonc gépkocsivezetők reakcióját.                            .              Álmosan, a hosszú úttól fáradtan ültünk fel az ágyon.                                                                                      .                        NA EZ IGY NEM LESZ JÓ, ELVTÁRSAK!  AZ EGÉSZ: FEKSZIK!                               Lefeküdtünk. Az őrnagy szikrázó szemmel és csendesre fogott hangon, lassan elsuttogta, hogy a „jóestételvtársakra” mindenki ledobja magát az ágyról, és az ágy végénél vigyázzállásban, egyszerre válaszolja: „erőt-egészséget-örnagyelvtárs”! Na: JÓ ESTÉT ELVTÁRSAK!  A társaság valamivel sietősebben kászálódik le az ágyról és az ágyvégnél jobbra-balra tekingetve, valaki elkezdi: Erőt, egészséget őrnagyelvtárs! Ehhez aztán valahogy mindenki  csatlakozik. Majd csönd. Az őrnagy hátratett kézzel mustrálja végig a kopott, agyonmosott, világoskék pizsamában ácsorgó frissen bevonultakat. Közelről bámul bele minden egyes kopasz szemébe. Nincs szerencséje, majd mindenki magasabb nála. Szemmel láthatóan egyre bőszültebben mozgatja kipedrett bajuszát. Valami nagyon a düh felé viszi emberünket.           - A KATONA, MEGJEGYZI! - GYURICSKA ŐRNAGY VAGYOK, A TÖRZSÜTEG PARANCSNOKA.  MAGUK PEDIG, SZARFASZÚ GÉPKOCSIVEZETŐK, A TÜZÉRÜTEG ALJA! .                  .                                MEGÉRTETTÉK? Csönd. MEGÉRTETTÉK?  
       -kérdi újra süvöltő hangon. Igen, szólt a válasz bizonytalanul. NEM ÉRTEM!  Igen, jött újból a válasz, most már hangosabban. NA MAJD MEGTUDJÁK MAGUK, HOGY HOL LAKIK AZ ÚRISTEN! Üvöltötte újra
az őrnagy. IDEFIGYELJENEK SZARFASZÚ GÉPKOCSI VEZETŐK!  ITT MINDENKI TUDJA, HOGY MAGUK A SZARKA ÉS A MARHA KEVERÉKEI! NE PRÓBÁLJANAK ÁTVERNI, SUMÁKOLNI! TUDJUK MI, KIKKEL VAN DOLGUNK: GÉPKOCSIVEZETŐKKEL, AKIK LOPNAK, MINT A SZARKA ÉS HAJTANAK, MINT AMARHA! 
Csönd. Az arcokon a meglepettség, a riadtság, félelem. Valaki a felröhögés határán, mások rezignáltságba menekülnek.     - AZ EGÉSZ FEKSZIK!  MÉG VALAMI: LEVÉLÍRÁSHOZ MINDENKINEK JOGA
VAN! A SZÖVEG PEDIG: SUJT AZ ÁTOK, SZAROK RÁTOK! MEGÉRTETTÉK!? VILLANY LEO!
Sarkon fordult a hörcsögpofájú őrnagy és eltűnt a körlet ajtó mögött. Síri a csönd. Valaki csendben sziszegi: Úr Isten, hova kerültünk?