Lantom húrját

LANTOM HÚRJÁT…

Lantom húrját bánatosan megpengetem,
Hazám sorsát, szebb jövőjét ízlelgetem.
Dicső múltunk szép emlékét elsiratom,
Acsarkodók dúlók harcát nem hallgatom.
Békétlenkedők harci kedve nem pihen,
Azt hinné az embernek fia nincs ilyen.

Lantom húrját bánatosan megpengetem,
Hazám sorsát, szebb jövőjét ízlelgetem.
Össze fogva és együtt menni kell nekünk,
Békevágyunk legyen most már a fegyverünk.
Dallam szárnyaljon át a légen angyali,
Adventi és kenetteljes karácsonyi.

Lantom húrját bánatosan megpengetem,
Hazám sorsát, szebb jövőjét ízlelgetem.
Térden állva nem kell élni méltatlanul,
Összefogni közös útra pártatlanul
Rálépni és eljutni, ahol Béke van,
Mindörökre együtt Remélni Boldogan

Hogy örömódát zengjen a hárfahúrja,
Ne gondoljon soha senki háborúkra.
Minden Ember csak Szeretetről regéljen,
Minden Ember csak szebb - jobb jövőt reméljen.
Szakadjon el lantom húrja, ha széthúzunk,
Akkor, ha mi is Béke helyett rombolunk.

Zirc, 2005. 12. 06

















Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.