Weiner Sennyey Tibor : Születünk majd

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 37893 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Gyurcsi - Zalán György
  Csak egy pillanat
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: Tűnődve
Franczen Bea: Apát szeretem a legjobban
Gyurcsi - Zalán György: aranyból is az
Kránicz Szilvia: terápia
Szakállas Zsolt: muslica zümmögi
Szilasi Katalin: a megbántott
Tóth János Janus: zavaros vizek
Köves István: NÁLUNK MOST
Albert Zsolt: Homlokán eső
Bátai Tibor: Renonsz (2.0)
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 29 perce
Kosztolányi Mária 10 órája
Gabriella Tóth 16 órája
Gyors & Gyilkos 18 órája
Karaffa Gyula 1 napja
Nagy Zsuzsanna 1 napja
Kocsis Nóra 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Farkas György 3 napja
Lakatos Zsolt 3 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Bősz Miklós 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Czékmány Sándor 4 napja
Köves István 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Albert Zsolt 8 napja
Kránicz Szilvia 10 napja
Gyurcsi - Zalán György 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
nélküled 1 órája
ELKÉPZELHETŐ 4 órája
Zúzmara 8 órája
K.Mária 20 órája
Minimal Planet 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Játék backstage 2 napja
Baltazar 3 napja
- haikukutyin - 3 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 6 napja
Ötvös Németh Edit naplója 7 napja
mix 8 napja
fejlakók... 9 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Weiner Sennyey Tibor
Születünk majd

Kék testtel és fénylő szemekkel SZÜLETÜNK MAJD a túlvilágra
Két sebbel és izzó könnyezésben születtünk meg ide
Két sebünk egy ronggyá olvadt tükörképbe szúrva
Kifelé csillogás befelé a fény tipegő csobogásban
Áramló csend ez az élet megfagyott gyászbeszédek
Pendülnek és ritkán temetési ének búg át harmati nászon
Mikor a rossz szerető az élet velünk is végre végzett
Még talán látod átbújni mint szalad a fövenyen sok puha láb
Nem éri sem csillag sem kígyó fénylő tűfogaival a gyep
A temetőkertet is kert veszi körbe és pirlón a levélre
Feszíti magát egy falánk hernyó a holdfény
Nászlámpása egy felhőre szikrát dob
A felhőben ezer csepp fészke ezer könnytojás
És lassan a városra húzott kék lombozatból
Pottyanni vágyik a nehezen összehordott termés
Jobb sors vár rá gondolja a csepp a légből folyadékká
Imádkozta a holdfény és most földdé lesz
Kisházra hullik vagy kiskert ölébe fészkeli csöpp lényegét
Ahogy a fatövében robbanó részletekké lesz
Az ablakon társai önkínzó robogása bent
Hangulatos vasárnap estévé varázsolja a jelent
S Lydia már alszik Pablo Neruda a Dél Keresztjén
Pár versed suttogva olvastam álmodó meztelenségének
Pablo Neruda a Dél Keresztjén a Dél Szigetén körben
A Dél fénylő tengere partokká szelídül mint a tahiti
Nők Gaugen képein festék által vászonba mártva
Két dimenziós simogatás emlékévé enyhülve
Mint Caravaggio Bacchusa beteg gyermek erős
Gyümölcsökkel a kosarában bocsánatért esedez
Megszülettem és nem jövök újra de azt sem teszem
Amit ti mindannyian hogy elhiszitek az őrületet
Íme itt ragadtok a percen kívül nem éritek el
Az idő fenséges és örök közepén a cseppet
Mi a fa tövében fekete földnek suttogja a kék ég
Titkos étvágyát kiengesztelő gyanús receptjét
És az ég inni ad és a föld elveszi és a föld enni ad
És a fa elveszi és a fa virágzik és méh elviszi
És a méh mézet ad és az ember elveszi
És az ember mit ad és az ember mit ad
Egy cseppet adna egyetlen cseppet adna egyetlen
Bebocsátás a mindenségnek lezárt birodalmába
Kinyitom a birodalmam a mindenség ismerősen tér be
Egy cseppet csupán csak egy cseppet van bennem
És én az embert adom azt amit egy ember adhat
Átadom magam és egyetlen méh megragad
A méh a fa virágába szór és a fa virága az ágba
A törzsbe dörgöli a gyökerekig egészen le nyomja
Az élő emlékezetem sáros receptjét
Gyökerei megforgatják és suttogni kezdenek az égre
A pillanat semmiségén átragyogva levelükön át a lég
Hitemen keresztül szorosan megragad
Hogy szülessek újra és akár azt tegyem
Amit színes gyümölcsökért jött kis kosarát elejtve
Egy erős Bacchus holt Caravaggioját karjában tartva
Amit barna bánatukban húsukban fénnyel
Ahogy a festékek színes tengeréhez viszik Gaugent
Álmukban álmokban képébe temetkező tahiti nők
Egyenesen a Dél Szigetéről a Dél Keresztjén Pablo Neruda bolyg
Versei nélkül csupa tévedés a költő csupa azúrtalan televény
Dél csillagai között fényutak futnak Pablo Neruda is megindul
Hogy Lydia csöndben Holddá válhasson az ágyban
Az ablakban társát vigyázó férfi vonalakká feslik
És a fától elmosódva alakja rongyos részletekké lesz
A kisház és a kiskert is elmosódik talán
Föld marad majd itt lent és Hold leheli rá a fényt
És nyomába szegül nagy erejével a Nap
És kivirulhat az emlék hogy minden egybe ér
Lombok a házak és gyökér a sok vezeték
Fészkek az ágyak az emberek rugós Pandora szelencék
Nyitogatják egymásra a maguk reményét
Mikor a lámpásaikat leoltva függönyök zárja mögött
A holdfényért nyögnek a férfiak
Nem értve sem csillag sem kígyó mesét
Egyik sötétből a másikba fut betonból faragott lábaikkal
A sok rossz szerető virágot ültetne de csak köveket dugdos
És a nők szívében kvarcossá szikrázza magát a sok szerelem
Volt születés volt nász és volt temetés az arc dermedt képen
Ahogy a párja egy köves parton felmorzsolja emlékeit
Megfagyott zene az élet ezért kérlek engem ne erre temessetek
Bennem a ragyogás és ami kívül van az is bennem
Két mandala egy selyemmé lett arcban forog
Két kristállyal és szerelmi ölelésben fogantunk meg ide
Kék testtel és fénylő szemekkel úszunk titkos tengerünkben

vasárnap, 2006. május 28.











Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Versek a kisházból

Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-10-17 19:48   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-10-17 18:58   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-10-17 18:41   Napló: nélküled
2021-10-17 16:09   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2021-10-17 14:52   Napló: Hetedíziglen
2021-10-17 14:52   Napló: Hetedíziglen
2021-10-17 11:39   Napló: Zúzmara
2021-10-17 11:34   Napló: Zúzmara
2021-10-17 09:30   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-10-17 06:19   Napló: Zúzmara