Gyárban

Az üveggyárban már a
Szerelem is kevés,
Csak egy halogatott
Tüdőszűrés: szemét-felszedés.

Csak egy újrahasznosított
Közmondás-darab.
Ne sírjál, kérlek, mondtam,
Hogy az üveg csendes, de harap.

Azt hittem átlátlak téged,
S átlátom kóbor-magamat.
Most elmegyek, addig
Játssz a hiányommal, ő marad.

Száz darabból egy sem illik,
Semmim bütykös helyére,
Beszélj, kedves, beszélj!
Adj írt nyelvem tompa hegyére.

Hangoddal bontsd le köztünk
A néma hulladék-falat!
Érdekes, mintha üvegből
Lenne az egész torz pillanat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.