Három nap boldogságban


HÁROM NAP BOLDOGSÁGBAN…
Rikének XXVI.

Még a Nap is szebben ragyogott az Égen,
Virág is szebben nyílott zöldellő réten,
Madarak is szebben daloltak repülve,
Ahogy integettek vidáman sietve.
Zakatoló vonatom repített Hozzád,
Magam előtt láttam a kipirult orcád

Ahogy kutatja a kéklő horizontot,
Szerelmesen várja érkező vonatot.
Szerelvény megállott csókban forrtunk össze,
Átöleltük egymást hálásan pihegve.
Szemeink ragyogtak Boldogság tündökölt,
Kedves kis városka bájosan üdvözölt.

Egymást átkarolva jártuk az utcákat,
Szerelmes szívemmel néztem az orcádat.
Vágytam Rád eleget, most újra itt vagyok,
Fényesebben ragyognak éji csillagok
Ahogyan összebújva csendben ballagunk,
Kedvenc kis kutunknál egy percre megállunk.

Testünk már úgy tüzel rövid az éjszaka,
Siessünk Kedvesem, siessünk már haza.
Vágyaink forróak kívánjuk mi egymást,
Senki nem állíthatja le a lángolást.
Szobácskád csendjében egymáshoz tapadunk,
Mennyei boldogság, egyre csak szárnyalunk.

Három nap Boldogság jutott most minekünk,
Még forróbbá vált a mi drága Szerelmünk.
Indult a vonatom Kedvesem újra int,
Mikor látlak vajon, mikor lesz majd Megint?
Csendes a kis szobám, Hozzád száll sóhajom,
Azóta mindennap csak Rólad álmodom…

Zirc, 2006. 08. 27











Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.