Nem egyszer
Kétszer sír utánad az ég is:
egyszer, amikor ide megszülettél
és mindig, amikor nem veszed magad észre
Amikor lépteid a sárba ragadnak,
és nem hallod csak saját vergődő szavaidat,
és nem látsz, mást, mint a mocskot, amiben jársz.
Kétszer sír utánad a menny
mindig, ha nem hazafelé indulsz
és mindenkor, amikor színes álarcokat hordasz
Amikor érzed, hogy mi lenne jó,
de mégis kevesebbet adsz, vagy annyit, hogy éppen elég,
és mást teszel, mint tehetnél, és szeretnél
Kétszer sír utánad az Isten
amikor szerelméből megteremtett,
és mindenkor ha Téged fájdalom, betegség, gyötrelem ér
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
