|
Miben hisz, aki bírva bír a csenddel,
mikor üres lakásba tér haza,
kit tiszteletből megkímél a reggel,
és barátjának tart az éjszaka?
Miben hisz, aki ember tud maradni
büszkeség és szégyen mérge nélkül,
aki félni mer a tudatalatti
lidércek forró leheletétől?
Miben, aki a mindenséggel rezdül,
és kutatni, tudni nem lusta, gyáva,
aki a pupillák tükrén keresztül
bele képes nézni önmagába?
Miben hisz, akit nem tompítanak
érthetetlen istenképzetek,
aki lassan él, mint télen a halak,
s ahogy olajkutak égnek, úgy szeret?
Aki hallja, ha egy kérész szárnya rebben,
kit nem nyomaszt ez urbánus ricsaj,
mondja el, hogyan lesz minden rendben,
mondja meg, miért nincs semmi baj!
|
