/Koponyámon keresztül.../

Koponyámon keresztül fogaskerekek -
anyád ölelnéd minden nőben halálra,
apád fejét zúznád széjjel, legyen árva -
csak az szeret valóban, aki eltemet.

Csak az gyűlöl igazán, aki megszeret -
nézd elvetélt magad: libát tömtek szádba,
s tankjaid váltják majd eszméd ripityára -
koponyámon keresztül fogaskerekek

őrölnek kenyeret minden éhezőnek,
üres sírom mozgalmi temetőknek,
büntetést anyám árva fiának,
büntetést az egész kibaszott világnak -

ropognak a csontok, ropognak,
vér csorog a számból - megettem a szívem







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.