Oláh Zoltán : A mulandóság mértanában


 
2841 szerző 39118 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szolcsányi Ákos
  Egy kapcsolat fele
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 3 órája
Filip Tamás 3 órája
DOKK_FAQ 4 órája
Misinszki Hanna 4 órája
Gyurcsi - Zalán György 5 órája
Bátai Tibor 6 órája
Szakállas Zsolt 6 órája
Paál Marcell 7 órája
Serfőző Attila 8 órája
Mórotz Krisztina 9 órája
Ötvös Németh Edit 10 órája
Ocsovai Ferenc 11 órája
Metz Olga Sára 11 órája
Tóth Gabriella 11 órája
Kiss-Teleki Rita 12 órája
Valyon László 12 órája
Bara Anna 13 órája
Tímea Lantos 14 órája
Tamási József 17 órája
Vasi Ferenc Zoltán 18 órája
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 3 órája
az utolsó alma 3 órája
nélküled 5 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 8 órája
Az amazonok rejtett zugai 9 órája
Baltazar 11 órája
Bara 14 órája
az univerzum szélén 15 órája
Sin 16 órája
különc 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Metz-Művek 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Oláh Zoltán
A mulandóság mértanában

             (A mulandóság nevű fogadóban
             drágán mérik vörösboromat)
                                             Ágh István


Mikorra holdra ébred
a márványló mulandóság
és bronzzá borzad benne a sorsod,
megkérdezed majdan akkor,
mint a Tevere a Tirrén tengeréhez érve,
hatalmas hullámai hitelével;
hol van hona a halálnak,
ama hihetetlen végnek,
az Istenhez simuló elmúlásnak,
világot virrasztó meszeségnek?

Megkérdezed, megkérded majdan akkor,
de kitöl is, ha nem magadtól,
ki törvényt tanultál a csillagoktól,
a némáktól példabeszédet,
koldustól; mi az az ének,
a bénáktól a botladozást,
pataktól az igazmondást...

Megkérdezed, megkérded majdan akkor,
de csakis, csakis tenmagadtól,
hogy bronzzá borzadásod után
hány nyelvet beszél majd a halál,
hisz, ha halványan is, de hűvösödik már a véred,
mikor lányaid szemeit nézed-
elárvulnak a porladó pillanatok,
mégis planéttává válnak a planktonok...
A választ mégis csak Ő, csak Ő tudja,
de azt, mint mindíg, most is elhallgatja.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Hitel, 2001. 1.sz
Kötetben: Lelet (Százhalombatta, 2002)
Kiadó: Százhalom Kiadó


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-02 03:37       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária az én Ferencem...
2025-07-02 00:16   Napló: Bátai Tibor
2025-07-02 00:06   Napló: az utolsó alma
2025-07-02 00:06   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-02 00:05   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-02 00:02   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-01 23:59   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-01 23:51   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-01 23:51   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-01 23:50   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György