Ferkõ Pista

Víg napja, víg napja                                Jaj neked, jaj neked
Kél Ferkő Pistának,                                 Immár Ferkő Pista,
Fújja tilinkáját                                         Madárkának hangját
A széles világnak.                                   Molnárné meghallja!

Szállj le madár, szállj le,                           Húsodat, húsodat
Házam ablakába,                                    Kutyák elé veti,
Házam ablakába,                                    Csontodat, csontodat
Börtön ablakába.                                     Malomkőbe teszi!

Vigyél hírt, vigyél hírt                             Azt mondják, azt mondják,
Túl a malomházba,                                  Lator Ferkő Pista
Hófehér liliom                                         Harmatos virágot
nyílik ablakába.                                      Leszakajtott volna.

Dalold el, dalold el                                   Nem tenném, nem tenném
Búcsúzó énekem,                                    Amit ti beszéltek,
Nem láthatom többé,                               Hagyjatok, hagyjatok
El kell felejtenem.                                    Immár békességet!

Légy boldog, légy boldog                          Molnárné nem hagyott
Fehér liliomszál,                                      Békességet vala,
Megköszönök mindent,                             Ferkő Pista őtet
Amit nékem adtál.                                   Keze közé kapta.

Szemednek, szemednek                           Keze közé kapta,
Fényes ragyogását,                                 Megnyuvasztá vala,
Arcodnak, szájadnak                                Viszik Ferkő Pistát,
Kedves mosolygását.                              Nem jő többé vissza.

/ A Megrakják a tüzet... dallamára /
2004.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.