Mozdulatlan március
a vasszöget kérted, hogy üssék kezedbe
húson át, roppanó csonton át
krisztus szögeit
majd ha láttad már milyen, szólnak
szakítsd ki magad, mozdulj
tépje szét kezed
de bírok mozdulni én? kérdezed
sírni csak! mert ide van rögzítve
keserves végzeted
jelek
ah, mit zargattok
semmire nem megyek
perzseljetek fájdalmak
inkább bírom bőrömön
mintsem szívem csapjam be
őszintébb leszek nálatok, különb
gyenge és bátor
mintha vak lennék
s őrült, egészen
kapzsi szemedben
túlélem a hazug kort
hol bámulni tudsz csak
és titkolni harcodat
én kértem a szöget
ha értenéd miért!
ha fáj örökre is
letépni magam
hogy szabaduljak
akkor sem tudom
romba dőlhet minden
s dől is körülöttünk
minek bámulod?
kitépni magad, azt kellene
ha én végül nem tudom
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
