Miféle elme?

Miféle elme ke-
verte ki
a perzselő
Budapest terei-
nek a színeit? A város
béke-dúlt melegét
érzi a torkom. A
meszes-ég úgy dörög, ahogy
az éjszaka-város köhög,
krákog. Akár a lángoló torok,
a szétdobált terek
és az önmagában
csalódott lelkiismeret.

Csillagok hazudtak fénnyel teli jövőt:
ködfelhőben az éjszaka.

Budapest lassan levetkőzteti magát.
A mindennapi füstködfakóság,
miként a füstbomba, a szembe mar. –
Reszket a lég, mint ahogy reszket e
berekedt vidék:
városi tereken padok,
kukák, szökőkutak,
és plakátok  – rátok
aggatom nedves szemekkel
az aggodalmaim.

Vízcsepp és bogárka; növény s térkő
kérdi: "Miféle elme szült
e helyre hontalanságot?"

Csakugyan, milyen elme volt?
Biztos, hogy ily világot álmodott?


2007





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.