Ügyetlen alak

„A költő ügyetlen alak."
Így kifejezve szerintem
slampos és csöppnyit eufemisztikus. –
Mondjuk ezt: műszaki intelligenciája
és kézügyessége legalább a Mari-
(ana-árok) alatt
van. A legtöbbnek.
Nincs ebben semmi misztikus.
Túl sokat
bújja a sorokat,
ezért más – de nem rózsaszín! – a belső világa.
Persze inkább a lányokat bújná,
ha tudná, naná,
hisz olvasott Freudot meg Sartrét.
Hiszi: háromtörekvésű az emberi lét. –
Hagyd nyugton József Attilát, Orbánt,
Ladányit,
Petrit, Petőfit,
Szilágyit
és a többit!
–mindig intem,
de nem hallgat rám.
Hajthatatlan: „Életemmel szolgálnom kell hazám.”
Hülyeség – szerintem,
mert örök ellentmondásokban e szerep.
Persze lehet fű vagy felhő,
de mindig gyűrött, idegen marad a táj.

Mégis elgondolkodtató e szívós szeretet.
Mint ateistát az utolsó kenet, e kerek
hit a nemléten biztosan át-
segít.

2007





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.