levél a lepke lábán

szia,

a szobámban ülök az ágyon,
elhervadt a virág amit hoztál
olyan üres nélküled itt minden
szerelmünk babakocsiját tologatom
és nem értem, miért fáj az üres csend
hogy nem vetted ki kezemből a virágot
s miért szégyenít, egyre sulykol
idegroppantó gondolatokba, ha
hajnalodik a hold ágyában a nap -
már nem csak lelkedet barnítják
a közös nyári emlékek sugarai
hanem öleléseink nyomát is
kinek melyik ruháján őrizzük
a behajtásokba esett hajszálakat
és illatokat, hogy amíg lehet
érezzem, hogy magad is
széttéphetnéd a szívemet
az ágyon, hogy ne nekem kelljen
életlen kések mentén
végig táncolni az emlékekkel
míg sebeimet be nem gyógyítja a szél
mi elfújja testedről a szirmokat
és még mindig nem értem
miért nyöszörög a csend,
amit itt hagytál





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: égszilánk a matracon (Írók Boltja, 2010)
Kiadó: Barrus
Feltöltés ideje: 2010-09-06 21:03:30
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-06 21:03:30