Szókeresõ

Szívem tolltartó; kotorászok
puha ceruzáért, s ha tompa
nem baj, csak ne legyen goromba,
nem rajzolok épp csatabárdot.

Rajzolok inkább halvány reményt,
hogy szót ért még ember és ember,
s tudunk egymásnak szeretettel
életet adni, lelki segélyt.

Mert én már vitázni nem bírok;
előre fáj minden sérelem,
amit kapok és amit adok.

Puha ceruzáért kutatok
hát;  várj egy kicsit, mert keresem
a legszebb szót, hisz NEKED írok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.