Játékom vagy

A falak sápadt fehérjén
megpihen az árnyék
s a bútorok is hallgatnak.

Az álmos és kimondatlan
szavak elnyújtóznak
a papíron s nem mozdulnak.

Játékom a toll, amiből
hevesen tör elő
kacskaringózva a beszéd.

Játékom a csend is, amit
kedvemre törhetek,
morzsolhatok ujjaim közt.

Játékom még a gondolat,
ez a nyughatatlan
örök csellengő, szökevény.

Minden a játékom lehet
amihez óvó és
gyengéd szeretettel nyúlok.

Minden a játékom lehet,
még az olyasmi is,
amivel játszani nem lehet.

Ilyen ez a vidám szoba,
tele játékokkal
és ha itt vagy, játékom vagy.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-30 13:37:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-30 13:39:48