Szemhatár

A Hajnal járja megint ama kéjes
táncot a Földdel: a táncot a Nappal.
A völgyből nézem.
Fenn az a fénycsík engem akar, én akarom.
Át nem billen.

Messze a hegy, lehet-e,
közben az út fekete,
közben az ég fekete
közben a szem fekete
Messze a hegy teteje.
Fenn az a fénycsík engem akar, én akarom.

Át nem billen.

Zúzmara homlokomon,
kékül a szájam széle
kék kapar lélek-mélyre
nem megy a láb, hát vége:
Zúzmara gondolaton.

Fenn az a fénycsík engem akar, én akarom.
Át nem billen.

Megy, megy a láb, kék olvad:
ha más nem lát, én tudom.
Elbukom, újra futom,
feldobom, elkaparom,
Fenn az a fénycsík engem akar, én akarom,
Csak menjen a láb, s kék olvad

Itt van a hegy teteje
Csak a fénycsík nem fekete.
Csak a fénycsík... nem! Fekete!
Pár lépés, átbillentem,
Hisz itt van a hegy teteje...

Az Alkony járja velem le a lábát
Kristálytiszta e köd
Földet, Napot, Engem akar, én akarom:
Nem billen át.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-02 00:38:28
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-02 00:38:28