Mûvers
Mű-faj lepte el a földet, ami
Mű-élvezetből, mű-tőben születik,
Mű-egyetemre jár,
Mű-anyagokat, és mű-tárgyakat gyárt, s
Mű-repül, mű-ugrik, és mű-korcsolyázik.
Mű-foggal eszik,
Mű-nővel fekszik,
Vizét adja a vízmű,
Áramát az erőmű,
S ha nem túl könnyel-mű,
nemcsak mű-emlék marad utána, hanem a
mű-esővel öntözött mű-fű is kinő utána,
ha jut rá elegendő mű-trágya.
Szín-mű következik a mű-sorban, s
Mű-vészt csinál a művész, s
mű-hajában, remek-mű lesz-e Mű-fajában?
A mű-remeket mű-teremben élvezi a mű-kedvelő.
S a mű-gyűjtő a mű-alkotáshoz mű-kereskedő.
Mű-szereket használ az orvos,
s a mű-tőben műszerekkel vizsgál,
s a mű-téthez mű-bőrt használ,
Miután mű-vért ad neki a nővér,
S a mű-vesét elcserélné mű-epekőért.
Műlovarnő lovagol,
Mű-nyálat csorgat a kalandor,
Mű-nyúl után nyargal az agár, s
Mű-lábat hord a veterán.
Mű-tárgyat készít a kéz-műves,
Mű-követ csinál a kő-műves,
Mű-szakban dolgozik a szaki,
S a mű-helyben a mű-vezető műszaki.
Mű-velő a jó szakács,
Mű-köd már az időjárás,
Mű-holdra néz a költő, s nem vitás,
ez a vers nem lehetett mű-fordítás!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.