A távoli lány
Eltáncolom a sok nyarat,
Számban komolytalan szavak.
Suttognak fülekbe, halált, szerelmet.
Önző játék az egész, felébrednek egyszer.
Miben hisznek, miben feledtetnek.
Remélve maguknak, szép éjjel, gyönyörű jövőt.
Biztos valóságból kiszakítanám a tetszőt,
Ha kapnék még időt, ha lesz hozzá erőm.
Ha megteszem most, bűnös, ha nem torzó leszek.
Parton fekszek, mesél a tenger.
Monoton gondolata, életnek értelme.
Boldogság, a megújuló vágy.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.