A 'föld'

Megcsókol a tisztelet; védőhálója vagy az elmúlásnak
mikor befogadsz; bizalmaddal túlzottan, ugye nem élt
vissza az ember... helyünk van a Nap alatt?
Szétszór a gyerek, napórát szúr beléd a kamasz; Anyám benned
virágot nevel. Gyeptakarós nászágya vagy sok emberpárnak
mikor vágyuk egymásra talál - boldogság könnyét
a teremtő erő, ilyenkor csordítja rád

Ég föddel-karöltve rózsát festetek gyümölcsre, megadjátok kenyerünket.

Szálló szél visz vissza hozzád, tán csobogó víz hátán érkezem - Még nem!
(dolgom ezer) Erejét vesztette a Nap, palántázok: forgatlak, markollak... szórlak
élvezem,
akár egy gyermek





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-11 09:56:57
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-13 05:41:39