Költő mondd!



                            ( Ad notam: Mondd, mit érlel… )    


Költő mondd! Ma mi annak a sorsa,
ki a gyárkapun végleg kinnrekedt?
Nincs már jövője, elveszett a múltja,
és a téli szélben árván didereg,


mert nincs hajléka! Ócska takarója,
nem őrzi meg már teste melegét,
és hajnalonként a kukákból csórja,
a mindennapit, szűkös kenyerét.


Költő szólj! Mondj ítéletet a korra,
hol pénzre cseréltek ideát s hitet,
hol gazdagszik a renegát csorda,
s éhen álmodik számtalan gyerek.


Mondd Költő! Gondoltad-e néha,
hogy mind az ami volt, visszatér?
Az erős tőkén kicsorbult a balta,
és hajléktalanokra hull újra a dér.


Mondd! Ez lesz mindegyikünk sorsa,
vagy lesz egy jobb kor, ami hívogat?
Vagy már kiindult sebesen kattogva,
a mindent megoldó szárszói vonat?








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Polisz 83.sz, 2005.ápr.
Kötetben: Olvadt szárnyakkal (Magyarország, 2008)
Kiadó: Sylvagraph
Feltöltés ideje: 2012-04-30 12:13:27
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-30 12:13:27