Még őrzöd itt bent?

A ház ahol felnőttél őrzi emlékedet, apró csínytevéseidet, jó kedvedet.
Bútorok illatát ágyad recsegését karácsonyi esték meghittségét.
Félelmeidet a sötétben mikor nagyot dörrent az ég villámokat szórva szét,
a hangot mely azt súgja – ne félj itt vagyok.
A simogató meleg kezet mely betakargatott.
A kerti munkát a szikrázó napsütést,
frissítő eső illatát, a szivárványt mit úgy szerettél,
Tóparti sétát, a horgászásodat, büszkén mutattad a kifogott kárászokat.
Esti bográcsozást, szalonnasütést, szúnyogok csípéseit, a tűz fényét.
Még őrzöd itt bent?

A nagy fára mászás ahol elszakadt az új nadrágod,
foci meccseidet, góljaidat,örömkönnyektől áztatott arcodat.
Versenyautó rajzaidat, makettjeidet, lelkesítő beszédedet, ahogy tervezgetted
jövőidet, tanulással töltött hosszú éjszakáidat, kitűnő bizonyítványodat.
Távol otthonodtól a vágyakozást számolni a napokat mikor lesz haza utazás.
Szüleid testvéreid szerető ölelését, az örömkönnyeket, együtt a család
rég találkoztunk, van mit bepótolnunk, ez a mi ünnepnapunk.
Még őrzöd itt bent?


Ha, beléptél tudod haza értél ez az illatot kerested.
Nincs, az a parfüm mely utánozhatná mélyen beivódva a bútorokba,
a húsleves illata, sütemények, befőttek zamat.
Bárhol jársz a világon, ha becsukod a szemedet mindezt felidézheted.
Pereg a film te bármikor megállíthatod, akár vissza is játszhatod.
Nem kell hozzá távirányító, internet, mert az apró kockák maga az életed.
Míg élsz, őrzöd itt bent a szívedben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-23 19:37:09
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-23 19:37:09