Egy ajtó bezárul

Add meg a testednek ami jár, figyelj magadra, ne sanyargasd,
ne kínozd, ne akarj többet mint amire képes,
mert idővel megbosszulja nagyra vágyásodat.
Test s lélek kézen fogva jár, együtt csodákra képesek,
észre sem veszed az egyre nehezedő terheket.
Egyenlő arányban segítik életedet,
vigyázz az egyensúlyra, segítsd mérlegedet. Időben vedd észre az első jeleket.
Lassan körbe veszed magad erős falakkal, testedet páncél borítja,
nincs rajta rés, hová a jó szó bejutna.

Éled a megszokott életedet, beálltál a sorba,
szeded a nyugtatókat marékszámra. Estére kimerültél,
ingerült vagy, nincs időd semmire, jobb, ha mindenki békén hagy.
Gyermeked rég haza várt, nyitná a száját, megosztaná gondolatát:
mi történ a suliban, csalódott a Juliban,
elmondaná irigyli barátnőjét ki nem rég felhívta,
s ezeket mondta: képzeld, anyukám most süti a kedvenc tortámat,
tök jól elbeszélgettem vele, mintha a barátnőm s nem az anyukám lenne.
Pedig fáradtan jött haza sokat dolgozott, belépett a szobámba rám mosolygott,
csak egy puszit adtam neki, ő át ölelt, dúdolni kezdett, majd énekelt.
Ne haragudj, mennem kell anyukám kiáltott készen van a sütim,
gyere át hozzánk, kéredzkedj el, itt is alhatsz,
van elég hely: köszönöm a meghívást, de most nem háborgatom
holnap nehéz napja lesz jobb, ha nem zaklatom.
Sóhajtva leteszi a telefont, magányosan visszavonul,
halkan az ajtaja bezárul. Letörli a szeméről a fájó könnyeket,
sóhajokat, kezdi építeni maga köré a falakat.
Szíve lassan megkeményedik, testét páncél borítja,
nincs rajta rés hová a jó szó bejutna.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-28 19:23:34
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-28 19:23:34