Vége van

Nem semmi semmi sem
Olyan ez mint aminek nincs neve
Mégis van azoknak akik jól csinálják
Hogy is akartam ezt ki fejezni
Ki fejelni dehogy írnék én verset
Minek meg kinek nincsenek szavaim amik újak
Se aminek nincs értelme és szép
Nincsen nem vagyok költő többé
Mert nem szeretnek akiknek kellene
Azok sem akiknek nem kellene
Nem bírtam eladni ingyen sem
Túl sok van belőle mint a bajból
Kevés mint a pénzből
Vaj kell meg föl tudjuk ezt is
Ezek az égi testek nem úgy állnak
Most halkak csak anyagok
És én meg a kiégett tűzijáték
Ami ki égett szemét vége van
Ennyi volt nincs többé mert túl sok van
És mindenki az, így hát véget ért
A hazugság egy kényelmes bőr fotel
Az igazság meg sarokban térdepel
A párját keresi de az nincsen
Mert mindenkivel baszni kell
Meg fizetni fizetni kell
Tipikus történet ez is ezt is tudod
Akkor jó panaszkodik a klaviatúra évek óta
Megteremti a félemelet valóságosnak
Az igény pedig igénytelen lett
Igényeseknek torkollik
Ugyan az megint csak pepitába
Több ezer éve már ugyan az a gazdája
Ülj a fotelba, na nem akarsz a sarokba térdelni
Én valamit nagyon elhibáztam
Ki akarom javítani
Csakhogy ahhoz meg kellene váltsam a világot
Azt pedig nem tudom
Hát ennyi






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-01 21:30:04
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-01 21:30:04