Külvárosi szél

egy hamburgeres zacskót úgy pofoz,
mint jóllakott macska az egeret,
a kocsma sárga faláról elhessent pár bágyadt legyet,
az ócskásnál lopott rézkábelek között motoz.

zörgeti a pinceüzletek rozsdás rolóit,
a belsőudvarokban rácsimpaszkodik a szárítókötelekre,
szürkék a lepedők, nem telik Arielre,
billegteti Baumgartner bá' kicsipeszelt kínai dorkóit.

a József Attila tér itt csak egy név,
sokadik megálló a kehes békávés busznak,
hátul a bokrokban biztos szipuztak,
mert két tizenéves gyerek röhögve dülöngél.

megkerget néhány eldobott vonaljegyet,
ahogy lebegnek átbújik a kilences lyukon,
azok tócsákba hullnak, és e perforált tutajokon
apró bogarak ússzák át az eget.

az utolsó ház mögött már üres gyártelep,
ott felgyűri a beton olajfoltos bőrét,
dühében az elrongyolódott zászlókba vájja körmét,
és azok ráöltik seszínű nyelvüket.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-09-23 17:07:44
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-24 08:21:44