szép ruhát húztál már megint természet

tudom új friss háborúk készülnek
de én már nem tudok hasonlatokkal élni
még védenek golyózáportalanságok
mégis hullunk mint akikre tüzet nyitottak
Őseink halott testeivel elő törlesztettünk a vadnak
mert mindig kell legyen nép aki magából ad ad ez egyre éhesebb fenevadnak


ha el is veszi az energiafű az ételt tőlünk
bár idegennek mondják mégis innen ered mint minden és mindenki
káros de szép ahogyan izzik citromsárgán zöld keretben
Dunaföldvár mellett május elején a friss nyár fényében
az Alföld messzelátó bársonyos vidékében

szép ruhát húztál már megint természet
aranyat raktál a szalmába napot csempészel
mire oda érek eltűnik
a Mecseket nem tudom kézzel átölelni még






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-05-06 16:26:42
Utolsó módosítás ideje: 2014-05-06 16:43:52