Kukker Feri
egész gyerekkoromban csúfoltak
Vaksinak meg Kukker Ferinek neveztek
még dalt is költöttek:
„Kukker Feri addig lesi, míg a bugyiját
le nem veszi, úgyse látja, milyen szőrös
a pinája!” így gúnyoltak
apám azt mondta ne hagyjam magam
és adott egy pofont
nem szerettem gyerek lenni
mindig elbújtam
féltem az apámtól meg a társaimtól
és ez nem múlt el
állandó készenlétben vagyok
kikerülöm a konfliktusokat
egyedül járom a várost
kéregetek és lesütöm a szemem
hogy megszánjanak és adjanak egy kis aprót
ha összejön veszek egy flakon olcsó bort
keresek egy elhagyott helyet
és leiszom magam az ájulásig
addig vagyok boldog
amíg ki vagyok ütve
a feketeség
ami körbevesz
olyan mint gyerekkoromban
a csűrben a verem
ahová bújtam
hogy ne halljam:
„Kukker Feri…..”
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-09-16 18:33:14
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-17 07:03:32
