Egy intim dolog, avagy hogyan is szépítkezik az illúzió

Csak megfontoltan,
mégis, kérlek irtsd ki belőlem, hisz
nyomorgat a hinni akarás,
de jól vigyázz, kedvesem,  mivel öntöd fel a lelkemet,
vannak itt démonok, ugyanis,rémekkel vemhesek,
ez intim dolog, ugyebár, de kénytelen vagyok beszámolni
valakinek, mert
védtelen lesz körülöttem minden,
ha felúsznak az olcsó, híg közöny-közegben ,
és rég nem elég szeplőtelen mártíromnak a világ.

Valami ízlésesebb matéria kell ide,
nem elég a morózus ellenállás, egy csipetnyi méltóság,
az például jól jönne
a hinni akarás helyére,
legyen az eufória bár istentelen,de gyalázattól mentesen,
hogy azért jusson a malasztból részemül is, mert azt hiszem,
csak amúgy jobb híján' hívő az ember , hogy legyen aki megbocsát,
és számon is kér, legalább, ha már vezekelni, ki tudja, miért,
de elkerülhetetlen.

Nekem nem kell az ostobák hitvány produktuma,
ilyen érdekből teremtett felettes,
intézz hát eredendő amnesztiát, istenek helyett,
hogy el tudjam fogadni magamat, téged,
úgy, ahogy vagyunk, tökéletlenül, de
egésznek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-05 02:21:45
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-05 02:21:45