Békétlenek (j)
(Ki lenget már fehér zászlót?)
*
Kétrét görnyedt hétköznapok bordái között
visszhangzik a szó.
Az együttélés lövészárkaiban,
hol a fegyverszünet ismeretlen,
a csend fogott elsőként golyót.
Gellert kapott minden hozzád címzett.
A kommunikáció értelme az összes szinten
elhanyagolható.
Elbeszélünk egymás mellett.
Kalapemelés helyett inkább elhajítjuk azt.
A szembogarakba is vért látunk,
miközben a homlokokon verődik vissza a fény.
Mögötte tovább mélyül a sötét.
A gyűlölet féreglyukaiban burokban születik
az új élet. Fekete magzatmáza védi,
hogy meg ne fertőzze valami emberi.
Így biztosítva be magát egy eleve más világnak.
Mellét veri, hogy ő soha nem hátrálna,
majd titokban bekéredzkedik a másvilágba.
(De a pokolba sem jár ingyen ampulla.)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-01-09 15:24:27
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-09 15:24:27
