A vírusirtó

A vírusirtó elvékonyodott.
Mondom: beavatkozás szükséges.

De nem engedi a maláriában elpusztult emlős, hogy beavatkozzak.

Ugyanígy Jerikó erős falai nem engedik, hogy trombitáljak,
a velőtlen nyár süket bozontja nem engedi, hogy szalutáljak,
a mozgó farúd forradásai nem engedik, hogy megízleljem
verítékemet,
melyre iszalagot fonnak a túlnemesített emlékek.

Mondom: aranybánya a trió,
élesítsd hát ki kézigránátjaimat,

de nem engedi a zsörtölődő szalma katedrálisa, hogy bepiszkítsam,
a fegyvernök, hogy célt tévesszek,
a síró reszelők vásári panoptikuma,
a lángokból okuló transzmitterek,
s a teknős háta, hogy elérjem a Himalája csúcsát.

Fémnél konokabb természetem üdítőket harácsol,
hogy ha eljön vendégségbe
az elszenesült rezsó, legyen mivel öntözzem a lapját.

Egymásba torkolló kocsitengelyeim
dúsítják az elixírt,
hogy ha egyszer eljön a Megváltó,
becsüseim komor makogásomat ne helyezhessék el
a hintaló alatt.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-02-13 20:57:07
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-13 20:57:07