1

néha úgy dönt, hogy sebtiben kell
elrohannia. nem tudom, miből van
ez a nő, de ahogy az arcát az utca-
lámpák felé fordítja, bőréről vissza-

tükröződik valami fémes csillogás.
a jövőből érkeztem - mondja, mégis
dezsavűm van, talán valami kvantum-
szél keverte őt ide. elém. ma is

egy tegnap, és a holnap lesz a ma,
néha úgy döntök, hogy sebtiben kell
összelopnom egy kék asszony varázs-
igéit. kék, pedig nem hideg szél

keverte őt elém, most még meg-megáll
valami fehérre mázolt, biztonságos,
meleg szobában, majd úgy dönt, hogy
sebtiben kell elrohannia.

az ajtó kaccan egyet, hogy kilép,
s ahogy vissza, úgy előre is tekint.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-04-26 16:20:02
Utolsó módosítás ideje: 2016-04-26 16:20:02