outsider

az utcában ahol éltem
gyermekkoromban
nyáron finom por szállt
szürke mint a cement
májusban egy-egy felhőszakadás után
hömpölygött a kávébarna víz
akár egy folyó olyan volt
és mindig történt valami érdekes
emlékszem sokat játszottam egyedül
nem volt senki egyívású velem
vagy figyeltem a felnőtteket
ahogy dolgoznak
hallgattam a beszélgetésüket
munkáról pénzről meg a háborúról
amikor eluntam magam
odacsapódtam
hol az egyik
hol a másik utcabeli bandához
amelyik éppen befogadott
azóta érzem kívülállónak magam
ez az érzés cikázik bennem
mint az áramütés este
ha lehunyom szemem
és képzeletemben visszatérek
múltam színtereire






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-16 09:37:42
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-19 14:47:14