Lombok és rügyek [túl a szavakon]

Mikor máskor, ha nem azonnal?
Elszáll az utolsó alkalom,
hogy megtöltsd őket tartalommal,
s túlléphess végül a szavakon.

Beérni most ennyivel kéne.
A pohár tele már nem lehet.
Attól a teljesség igénye
még nem délibáb, hogy így esett.

Lombosodik a nincsen bokra,
rügyei titkokat rejtenek.
Feszegetheted, nem mész sokra —
már az is siker, hogy sejlenek.

Valóság nyerhet-e, ha vele
áll a rajthoz vágy és képzelet?
A van hogy tromfolhat a leszre?
Éld egyszerre összes életed!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-17 14:50:18
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-17 14:50:18